- összeállította dr. Szabó István egyetemi tanár -
Adjuváns: segítő funkciójú vivőanyag, erősítő anyag, segítő anyag. Az adjuváns szereket nem önmagukban, hanem egyéb gyógyszeres vagy más kezelési módok kiegészítésére használják. Pl. védőoltások esetén az antitestképződést az antigénnel együtt adva fokozó alkotóelem.
Általános hatás: a farmakon felszívódik és a keringéssel a legtávolabbi helyekre is eljut, miközben az összes fellelhető receptorra hatást fejt ki. (Pl. a helyileg adott érszűkítő, szteroid hormon is felszívódhat és általános hatást fejthet ki.)
Antidotárium: az orvostanban az ellenmérgekről szóló könyv
Antidótum: szervezetre káros anyag ellenszere; ellenszer; ellenméreg. Gyógyszermérgezés egyes eseteiben speciális ellenszer beadásával a következmények enyhíthetők.
Apiterápia: a méhek által készített anyagokból előállított vagy általuk készített termékekkel való gyógyítás (méz, lépesméz, propolisz, méhpempő, virágpor, méhkenyér, méhméreg, méhszúrás)
Aromanövény: illat,- vagy aromaanyagokat tartalmazó növény
Aromaterápia: aromatikus hatóanyagokat tartalmazó gyógynövények és az ezekből készült illóolajok külső és belső alkalmazása az egészség megőrzése és a betegség gyógyítása érdekében (illatgyógyászat).
Áztatás: A felhasználni kívánt növényi részt hideg vízzel leöblítjük, majd néhány (4-8) órás állás után szobahőmérsékletűre felmelegítjük. Szűrés után fogyasztható. Áztatással kell teát készíteni a csipkebogyóból, papsajtból, fagyöngyből, szappanfűből. Erre azért van szükség, mert magasabb hőmérsékleten (forralásnál) a hőérzékeny hatóanyagok károsodhatnak (pl. papsajt nyálka,- és csipkebogyó C-vitamin tartalma), illetve egyes mérgező vagy nemkívánatos anyagok kioldódhatnak bizonyos növényekből (pl. fagyöngy).
Bázisolaj: más néven hordozóolaj, amely megakadályozza, hogy az illóolaj a víz felszínén ússzon
Betegség: a társadalmilag elfogadott egészségképtől való eltérés, ami csökkenti az élettartamot vagy rontja az életminőséget, amit az egyén vagy a környezet észlel. (igen, megértem, ha most elnézően mosolyogtok :)).
Borogatás: az érintett bőrfelületet kenőccsel kezeljük, (pl. körömvirág) majd növényi kivonattal átitatott vattát helyezünk rá, és kötéssel rögzítjük. Első lépésként egyszerű forrázatot készítünk. (Fontos a gyorsaság, mert ilyenkor a vízgőzben elegyedő növényi illóanyagok fejtik ki hatásukat.)
Bürghi-törvény: azonos gyógyhatású, de különböző gyógynövények célszerű keveréke (gyógynövénytársítás) erősebb hatást fejt ki, mintha a keverékben szereplő gyógynövényeket külön-külön alkalmaznánk.
Dózis: adag; az adott gyógyszer vagy hatóanyag mennyisége, amit valamilyen kísérletben, gyógyításnál vagy mérgezésnél alkalmaznak.
Drog: hatóanyagot tartalamzó, szárított növényi részek, illetve kivonatuk, ásványi anyagok, állati eredetű hatóanyagok. Drog mint gyógyszer (ld. drogéria): vény nélkül kapható gyógykészítmények, illatszerek, háztartási cikkek - vö. angol drug store. Pszichoaktív drog: kábítószer, pszichotróp anyag, pszichoaktív szer.
Egészség: az egyén biológiai működése, valamint kora/neme szerint elérhető és/vagy a társadalom elvárt biológiai mködése közötti megfelelés. Az egészség megítélése a funkciók működésén (képességek, korlátozottságok), a fájdalom létén, jellegén, és mindennek az egyén általi mentális feldolgozásán (elfogadásán) alapul. WHO (2000): "... teljes testi- lelki és szociális jólét". A hagyományos megközelítés szerint az egészség a betegség hiánya.
Élvezeti tea: élelmiszernek minősülő tea, gyógyhatása lehet, de azt nem kell igazolni.
Európai gyógyszerkönyv: az Európai Tanács egyik intézményének, a strasbourgi székhelyű Európai Gyógyszerminőségi Igazgatóságnak (European Directory of Quality of Medicines, EDQM) 3 évente megjelenő kiadványa, évente 3 kiegészítő kötettel. Előírásainak hazánkban történő bevezetése a agyar fordítását tartalmazó VIII. Magyar Gyógyszerkönyve (Pharmacopoeia Hungarica VIII, vagy Ph.Hg.VIII, 2003) hatályba lépésével (2006) valósulhatott meg. Az Európai Gyógyszerkönyv változásaival párhuzamosan a VIII. Magyar Gyógyszerkönvy előírásai is folyamatosan módosulnak.
Erős hatású drog: a drog gyógyító és mérgező dózisa közti különbség kicsi (főleg alkaloid tartalmú drogok)
Érzékszervi (organoleptikus) vizsgálat: emberi érzékszervi észleléseken alapul, pl. ízlelés, szaglás, tapintás, vizuális észlelés (szemrevételezés). Alkalmazási területe igen széleskörű, az alkalmazott módszert a vizsgálat célja határozza meg. Alapvető fontosságúak a termék minősége, fogyaszthatósága szempontjából. Használják gyógyászatban, élelmiszerek minőségének ellenőrzésekor, gyártási folyamatokban, termékhibák keresésénél, gyártási tételek összehasonlításánál, vagy leíró vizsgálat készítésére. Az érzékszervi vizsgálatok hátránya, hogy erősen szubjektívek.
Farmakobotanika: gyógynövénytan
Farmakodinámia: az élő szervezetnek a gyógyszer hatóanyagokra adott válaszával és a válaszok biológiai hátterével foglalkozik, melyeket a gyógyszer indít meg a szervezetben, azaz a gyógyszerek hatásait, hatásmevhanizmusát elemzi.
Farmakognózia: a gyógynövény,- és drogismeret tudománya.
Farmakokinetika: a hatóanyagok felszívódásának, valamint a szerevezten belüli megoszlásának és kiürülésének módjával és időbeli lefolyásával foglalkozik.
Farmakológia: az élő szervezetek és a farmakonok kölcsönhatásaival foglalkozó tudomány a gyógyszertan. Tágabb értelemben a biológiai hatású anyagokkal foglalkozó tudomány, szűkebb értelemben a gyógyszerhatástant (farmakodinámia) értjük alatta.
Farmakológiai receptor: az a szelekítven reagáló bizológiai struktúra, amelyen a farmakon kapcsolódik.
Farmakonok: (a görög pharmacon szóból; angolul drug) azon vegyületek, amelyek befolyásolják az élő szervezet működését. Ide tartoznak a gyógyszerek, mérgek és kábítószerek egyaránt. A tápanyagokat nem tekintjük farmakonoknak.
Fitokémia: növényi anyagok szerkezetének meghatározása, növények és drogok hatóanyagainak kémiai vizsgálata (növénykémia)
Folyékony kivonat: különböző töménységű alkohollal előállított kivonat (1 rész droghoz 1-2 rész kivonószer).
FoNo: Formulae Normales Vényminta Gyűjtemény
Formulae Normales (FO-NO): Szabványos Vényminta Gyűjtemény. Tradicionálisan a gyakran használt magisztrális receptekből kialakult recept-mintagyűjtemény. VII. kiadása 2004. aug. 1-jén lépett hatályba (orvosi és gyógyszerészi kiadása van)
Forrázat: a drogból forrázással, majd azt követő ázttással (10-15 perc) előállított kivonat. Azoknak a hatóanyagoknak a teavízbe jutattása, amelyek 100 fok körüli hőmérsékleten oldódnak ki a legkönnyebben (pl. levelek, virágok, illóolaj-tartalmú drogok). A gyógynövényt, vagy gyógynövények keverékét forró vízzel leöntjük (leforrázzuk), és lefedve 3-10 percig állni hagyjuk. Minél puhább és vékonyabb adott növényi rész (pl. ha bodzavirágteát készítünk), annál rövidebb ideig tart a gyógyító anyagok kivonatolása, Kihűlés után a teát átszűrjük és fogyasztjuk. Fontos, hogy nem szabad hosszan (10-20 perc) 100 fokos hőhatásnak kitenni a drogokat.
Főhatás: a farmakon által legkifejezettebben jelentkező hatás, melynek eléréséért a farmakont alkalmazzuk.
Főzet: keményebb szerkezetű drogok (kérgek, gyökerek, szárak, magvak) kivonási módja, amikor előbb 1-2 órán keresztül hideg vízben áztatjuk, puhítjuk, majd forrásig hevítjük, és 2-3 (10-20) percig forrásban tartjuk, végül azonnal leszűrjük a drogokat.
Fűszernövény: ételek, italok illatosítására, ízesítésére, színezésére (azaz az élevezeti és táplálkozás-biológiai érték fokozására felhasznált) gyógynövény.
Galenikum: a Gyógyszerkönvyben vagy a FoNo-ban meghatározott összetételű és minőségű készítmény, amelyet azok előírásai alapján kizárólag gyógyszertárakban készítenek, tartanak nyilván és forgalmaznak. ( A kifejezés Claudius Galenus görög-római orvos nevéből ered, aki Marcus Aurelius háziorvosa volt, és megállapította az akkori gyógyszerek hatásos adagjait, ezzel megteremtve a modern gyógyászat alapjait.)
Gyenge hatású drog: a drog élettani hatása gyenge, ezért hosszú ideig és "nagy" adagban fogyasztva sem káros (főleg gyógyteák).
Gyógyfürdő: teljes kádfürdő, részleges, ülő,- kéz,- lábfürdők (panaszok jellegéből adódik). Sok panasz esetében a gyógyfürdő a leghatékonyabb kezelési módszer. A fürdőkád vagy a fürdőedény méretétől függően adagoljuk a növényeket: 1 liter vízhez nagyjából 1 marék gyógynövénnyel számoljunk. Ilyenkor is mindit "teát" (hideg kivonatot, főzetet vagy forrázatot) kell készíteni, majd ezt felengedni folyóvízzel.
Gyógykészítmény: készen kapható gyógyszer, amelyet állandó minőségben állítanak elő, és kész csomagolásban hoznak forgalomba.
Gyógynövény: mindazon növények, amelyeknek valamely részét a bennük levő hatóanyagok miatt gyógyászati célra használjuk. Hatóanyagot tartalmazó növény. (Hazánkban az 1915-ben alapított Gyógynövénykísérlei Állomás kezdte meg, majd a "Gyógynövénykutató Intézet" és a Herbária Központ szervezi a vadon termő gyógynövények termesztését és gyűjtését. Más szavakkal: a gyógyszerkönyvben szereplő drogok nyersanyaga, gyógyításra, illetve egészségvédelemre felhasznált növény, gyógyításra, gyógyszeripari anyagok előállítására, élvezeti célokra, kozmetikai és háztartás-vegyipari alapanyagok előállítására, fűszerként, kábítószerként, növényvédő szerként használt növények.
Gyógyszer: Meghatározott adagban a betegségek megelőzésére, enyhítésére, a szervezet normális funkcinak helyreállítására alkalmas anyag (gyógyítás céljából felhasznált készítmény).
Gyógyszeres olaj: zsíros-olajjal készült kivonat
Gyógyszerhatástan: hatóanyagok vizsgálatával ás csoportosításával foglalkozó tudomány, lásd még: farmakodinámia, toxikológia, farmakokinetika.
Gyógyszerkönyv: Magyar Gyógyszerkönvy, Pharmacopoeia Hungarica, Ph.Hg. VIII. 2003
Gyógyszerkönyvi minőség: az a gyógyszer (alapanyag, drog, galenikum), amely felhasználhatóságának egész időtartama alatt a Gyógyszerkönyv által előírt összes minőségi követelménynek megfelel.
Gyógytea: gyógyhatással rendelkező, gyógyszerkönyvi minőségű drog(ok)ból álló tea.
Gyógytermék: gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású készítmény (2011 április 1-ig!)
Gyümölcsvelő: összezúzott, besűrített gyümöcsrészek
Hatásmechanizmus: azon reakcók sorozata, amelyek révén a farmakon hatása létrejön. A hatás lehet serkentő - agonista, vagy gátló - antagonista
Hatóanyag: általánosságban egy adott rendszer azon komponense, amely a kiváltott hatásért felelős. Pontosítva az a kémiailag jól definiált molekula, amely a gyógyszer kívánt hatásáért felelős. A hatóanyag nem feltétlenül a legagyobb tömegű komponense a gyógyszernek. Egy-egy gyógynövény fő hatóanyaga mellett számos mellékhatóaanygot is tartalmaz. Ezek a mellékhatóanyagok felerősítik a fő hatóanyag hatásait.
Helyi hatás: a farmakon az alkalmazás helyén fejti ki hatását, pl. helyi érzéstelenítők, kenőcsök, lakkok, hintőporok, stb.
Áztatás: A felhasználni kívánt növényi részt hideg vízzel leöblítjük, majd néhány (4-8) órás állás után szobahőmérsékletűre felmelegítjük. Szűrés után fogyasztható. Áztatással kell teát készíteni a csipkebogyóból, papsajtból, fagyöngyből, szappanfűből. Erre azért van szükség, mert magasabb hőmérsékleten (forralásnál) a hőérzékeny hatóanyagok károsodhatnak (pl. papsajt nyálka,- és csipkebogyó C-vitamin tartalma), illetve egyes mérgező vagy nemkívánatos anyagok kioldódhatnak bizonyos növényekből (pl. fagyöngy).
Bázisolaj: más néven hordozóolaj, amely megakadályozza, hogy az illóolaj a víz felszínén ússzon
Betegség: a társadalmilag elfogadott egészségképtől való eltérés, ami csökkenti az élettartamot vagy rontja az életminőséget, amit az egyén vagy a környezet észlel. (igen, megértem, ha most elnézően mosolyogtok :)).
Borogatás: az érintett bőrfelületet kenőccsel kezeljük, (pl. körömvirág) majd növényi kivonattal átitatott vattát helyezünk rá, és kötéssel rögzítjük. Első lépésként egyszerű forrázatot készítünk. (Fontos a gyorsaság, mert ilyenkor a vízgőzben elegyedő növényi illóanyagok fejtik ki hatásukat.)
Bürghi-törvény: azonos gyógyhatású, de különböző gyógynövények célszerű keveréke (gyógynövénytársítás) erősebb hatást fejt ki, mintha a keverékben szereplő gyógynövényeket külön-külön alkalmaznánk.
Dózis: adag; az adott gyógyszer vagy hatóanyag mennyisége, amit valamilyen kísérletben, gyógyításnál vagy mérgezésnél alkalmaznak.
Drog: hatóanyagot tartalamzó, szárított növényi részek, illetve kivonatuk, ásványi anyagok, állati eredetű hatóanyagok. Drog mint gyógyszer (ld. drogéria): vény nélkül kapható gyógykészítmények, illatszerek, háztartási cikkek - vö. angol drug store. Pszichoaktív drog: kábítószer, pszichotróp anyag, pszichoaktív szer.
Egészség: az egyén biológiai működése, valamint kora/neme szerint elérhető és/vagy a társadalom elvárt biológiai mködése közötti megfelelés. Az egészség megítélése a funkciók működésén (képességek, korlátozottságok), a fájdalom létén, jellegén, és mindennek az egyén általi mentális feldolgozásán (elfogadásán) alapul. WHO (2000): "... teljes testi- lelki és szociális jólét". A hagyományos megközelítés szerint az egészség a betegség hiánya.
Élvezeti tea: élelmiszernek minősülő tea, gyógyhatása lehet, de azt nem kell igazolni.
Európai gyógyszerkönyv: az Európai Tanács egyik intézményének, a strasbourgi székhelyű Európai Gyógyszerminőségi Igazgatóságnak (European Directory of Quality of Medicines, EDQM) 3 évente megjelenő kiadványa, évente 3 kiegészítő kötettel. Előírásainak hazánkban történő bevezetése a agyar fordítását tartalmazó VIII. Magyar Gyógyszerkönyve (Pharmacopoeia Hungarica VIII, vagy Ph.Hg.VIII, 2003) hatályba lépésével (2006) valósulhatott meg. Az Európai Gyógyszerkönyv változásaival párhuzamosan a VIII. Magyar Gyógyszerkönvy előírásai is folyamatosan módosulnak.
Erős hatású drog: a drog gyógyító és mérgező dózisa közti különbség kicsi (főleg alkaloid tartalmú drogok)
Érzékszervi (organoleptikus) vizsgálat: emberi érzékszervi észleléseken alapul, pl. ízlelés, szaglás, tapintás, vizuális észlelés (szemrevételezés). Alkalmazási területe igen széleskörű, az alkalmazott módszert a vizsgálat célja határozza meg. Alapvető fontosságúak a termék minősége, fogyaszthatósága szempontjából. Használják gyógyászatban, élelmiszerek minőségének ellenőrzésekor, gyártási folyamatokban, termékhibák keresésénél, gyártási tételek összehasonlításánál, vagy leíró vizsgálat készítésére. Az érzékszervi vizsgálatok hátránya, hogy erősen szubjektívek.
Farmakobotanika: gyógynövénytan
Farmakodinámia: az élő szervezetnek a gyógyszer hatóanyagokra adott válaszával és a válaszok biológiai hátterével foglalkozik, melyeket a gyógyszer indít meg a szervezetben, azaz a gyógyszerek hatásait, hatásmevhanizmusát elemzi.
Farmakognózia: a gyógynövény,- és drogismeret tudománya.
Farmakokinetika: a hatóanyagok felszívódásának, valamint a szerevezten belüli megoszlásának és kiürülésének módjával és időbeli lefolyásával foglalkozik.
Farmakológia: az élő szervezetek és a farmakonok kölcsönhatásaival foglalkozó tudomány a gyógyszertan. Tágabb értelemben a biológiai hatású anyagokkal foglalkozó tudomány, szűkebb értelemben a gyógyszerhatástant (farmakodinámia) értjük alatta.
Farmakológiai receptor: az a szelekítven reagáló bizológiai struktúra, amelyen a farmakon kapcsolódik.
Farmakonok: (a görög pharmacon szóból; angolul drug) azon vegyületek, amelyek befolyásolják az élő szervezet működését. Ide tartoznak a gyógyszerek, mérgek és kábítószerek egyaránt. A tápanyagokat nem tekintjük farmakonoknak.
Fitokémia: növényi anyagok szerkezetének meghatározása, növények és drogok hatóanyagainak kémiai vizsgálata (növénykémia)
Folyékony kivonat: különböző töménységű alkohollal előállított kivonat (1 rész droghoz 1-2 rész kivonószer).
FoNo: Formulae Normales Vényminta Gyűjtemény
Formulae Normales (FO-NO): Szabványos Vényminta Gyűjtemény. Tradicionálisan a gyakran használt magisztrális receptekből kialakult recept-mintagyűjtemény. VII. kiadása 2004. aug. 1-jén lépett hatályba (orvosi és gyógyszerészi kiadása van)
Forrázat: a drogból forrázással, majd azt követő ázttással (10-15 perc) előállított kivonat. Azoknak a hatóanyagoknak a teavízbe jutattása, amelyek 100 fok körüli hőmérsékleten oldódnak ki a legkönnyebben (pl. levelek, virágok, illóolaj-tartalmú drogok). A gyógynövényt, vagy gyógynövények keverékét forró vízzel leöntjük (leforrázzuk), és lefedve 3-10 percig állni hagyjuk. Minél puhább és vékonyabb adott növényi rész (pl. ha bodzavirágteát készítünk), annál rövidebb ideig tart a gyógyító anyagok kivonatolása, Kihűlés után a teát átszűrjük és fogyasztjuk. Fontos, hogy nem szabad hosszan (10-20 perc) 100 fokos hőhatásnak kitenni a drogokat.
Főhatás: a farmakon által legkifejezettebben jelentkező hatás, melynek eléréséért a farmakont alkalmazzuk.
Főzet: keményebb szerkezetű drogok (kérgek, gyökerek, szárak, magvak) kivonási módja, amikor előbb 1-2 órán keresztül hideg vízben áztatjuk, puhítjuk, majd forrásig hevítjük, és 2-3 (10-20) percig forrásban tartjuk, végül azonnal leszűrjük a drogokat.
Fűszernövény: ételek, italok illatosítására, ízesítésére, színezésére (azaz az élevezeti és táplálkozás-biológiai érték fokozására felhasznált) gyógynövény.
Galenikum: a Gyógyszerkönvyben vagy a FoNo-ban meghatározott összetételű és minőségű készítmény, amelyet azok előírásai alapján kizárólag gyógyszertárakban készítenek, tartanak nyilván és forgalmaznak. ( A kifejezés Claudius Galenus görög-római orvos nevéből ered, aki Marcus Aurelius háziorvosa volt, és megállapította az akkori gyógyszerek hatásos adagjait, ezzel megteremtve a modern gyógyászat alapjait.)
Gyenge hatású drog: a drog élettani hatása gyenge, ezért hosszú ideig és "nagy" adagban fogyasztva sem káros (főleg gyógyteák).
Gyógyfürdő: teljes kádfürdő, részleges, ülő,- kéz,- lábfürdők (panaszok jellegéből adódik). Sok panasz esetében a gyógyfürdő a leghatékonyabb kezelési módszer. A fürdőkád vagy a fürdőedény méretétől függően adagoljuk a növényeket: 1 liter vízhez nagyjából 1 marék gyógynövénnyel számoljunk. Ilyenkor is mindit "teát" (hideg kivonatot, főzetet vagy forrázatot) kell készíteni, majd ezt felengedni folyóvízzel.
Gyógykészítmény: készen kapható gyógyszer, amelyet állandó minőségben állítanak elő, és kész csomagolásban hoznak forgalomba.
Gyógynövény: mindazon növények, amelyeknek valamely részét a bennük levő hatóanyagok miatt gyógyászati célra használjuk. Hatóanyagot tartalmazó növény. (Hazánkban az 1915-ben alapított Gyógynövénykísérlei Állomás kezdte meg, majd a "Gyógynövénykutató Intézet" és a Herbária Központ szervezi a vadon termő gyógynövények termesztését és gyűjtését. Más szavakkal: a gyógyszerkönyvben szereplő drogok nyersanyaga, gyógyításra, illetve egészségvédelemre felhasznált növény, gyógyításra, gyógyszeripari anyagok előállítására, élvezeti célokra, kozmetikai és háztartás-vegyipari alapanyagok előállítására, fűszerként, kábítószerként, növényvédő szerként használt növények.
Gyógyszer: Meghatározott adagban a betegségek megelőzésére, enyhítésére, a szervezet normális funkcinak helyreállítására alkalmas anyag (gyógyítás céljából felhasznált készítmény).
Gyógyszeres olaj: zsíros-olajjal készült kivonat
Gyógyszerhatástan: hatóanyagok vizsgálatával ás csoportosításával foglalkozó tudomány, lásd még: farmakodinámia, toxikológia, farmakokinetika.
Gyógyszerkönyv: Magyar Gyógyszerkönvy, Pharmacopoeia Hungarica, Ph.Hg. VIII. 2003
Gyógyszerkönyvi minőség: az a gyógyszer (alapanyag, drog, galenikum), amely felhasználhatóságának egész időtartama alatt a Gyógyszerkönyv által előírt összes minőségi követelménynek megfelel.
Gyógytea: gyógyhatással rendelkező, gyógyszerkönyvi minőségű drog(ok)ból álló tea.
Gyógytermék: gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású készítmény (2011 április 1-ig!)
Gyümölcsvelő: összezúzott, besűrített gyümöcsrészek
Hatásmechanizmus: azon reakcók sorozata, amelyek révén a farmakon hatása létrejön. A hatás lehet serkentő - agonista, vagy gátló - antagonista
Hatóanyag: általánosságban egy adott rendszer azon komponense, amely a kiváltott hatásért felelős. Pontosítva az a kémiailag jól definiált molekula, amely a gyógyszer kívánt hatásáért felelős. A hatóanyag nem feltétlenül a legagyobb tömegű komponense a gyógyszernek. Egy-egy gyógynövény fő hatóanyaga mellett számos mellékhatóaanygot is tartalmaz. Ezek a mellékhatóanyagok felerősítik a fő hatóanyag hatásait.
Helyi hatás: a farmakon az alkalmazás helyén fejti ki hatását, pl. helyi érzéstelenítők, kenőcsök, lakkok, hintőporok, stb.
